Gyula, a történelmi fürdőváros
Nyugalmat szeretnél, kipihenni a hétköznapok hajtását, a monoton egyhanguságot, vagy aktiv pihenés, pörgés jár a fejedben. Itt, Gyulán jó helyen vagy. Egy séta a belvárosban, kötetlenül a virágok, és a szökőkutak között. A fesztiválok hangulata, nyüzsgése, is jelen van. Betérni egy-két múzeumba, hogy lásd a régi értékeket, a régmúlt emlékeit, itt arra is van lehetőség… Erkel Ferenc, Kohán György, az Almásy család öröksége mind-mind itt van Gyulán.
Itt megpróbáljuk bemutatni Gyula, és környéke látnivalóit, a teljesség igénye nélkül. Legyen ez egy múzeum, a fürdő, egy színház, netán egy fagyi, vagy sütemény.
De hol is kezdjem….Annyi minden van…. na de kezdjük a múlttal….
A Gyulai vár. Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára. A vár 1566-ban került török kézre; a magyarok sokáig tartották a török sereggel szemben, majd végül feladták. Ma vármúzeum örökíti meg a múltat. A vár és környezete ad otthont a Gyulai Várszínház esemény sorozatának minden évben. Illetve itt található az 1848-49-es Szabadságharcnak emléket állító Honvédtiszti emlékhely. A vár tövében üzemel tavasztól - őszig a Rondella terasz, és a várkertben kerül megrendezésre többek között a Pálinkafesztivál,Gyulai Végvári Napok, illetve sok más egyéb program, esemény is.
A várkert túloldalán Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont található, mely a renoválás, felújítás után megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Az épülethez csatlakozó úgynevezett Stefánia-szárny, többcélú turisztikai hasznosítása céljából ez követően újult meg, mely a régmúltba repít bennünket.
A kastély mellett helyezkedik el a Gyulai Várfürdő és Aquapalota. A régmúlt irataiból kiderül, hogy már az 1500-as években volt fürdő Gyulán. A török megszállás alatt virágzott a fürdőkultúra a városban. A törökök kiűzése után ugyan működött gőzfürdő és szabadtéri fürdőből több is volt a XIX. század végén, de az uszodaépítést szorgalmazó törekvések sikerére még várni kellett pár évtizedet. 1940-es években az Almásy család tett kísérletet arra, hogy fúrást hajtson végre, de eredményre nem vezetett, különböző okok miatt. 1957-ben bekövetkezett az áttörés, mélyfúrás engedélyezése.., és egy évvel később feltört a termálvíz, mely alkáli-hidrogén-karbonátos és ez adja ma is a Gyulai Várfürdő alapját, mely 1959-ben nyílt meg. A Várfürdő azóta is folyamatosan fejlődik, talán a legjelentősebb fejlesztés az Aquapalota megnyitása volt 2013-ban.
A belvárosban barangolva sok egyéb "szépséget" is láthatunk. Gyulát gyakran emlegetik a vizek városának is. Valószínűleg azért, mert a város peremén folyik a Körös és annak mellékága az Élővíz csatorna szeli ketté a várost. Több impozáns szökőkút található a városban, melyek közül egyértelműen a Kossuth téri szökőkút-rendszer emelkedik ki. De hamár történelem... A térről a belváros felé haladva áll a Kapusi híd. A híd Bodoky Mihály tervei alapján 1815-1816-ban építették fel. 30 méter hosszú, a két nyílása egyaránt 12-12 méter, mely az országban egyedülálló. A sarkain téglából épült torony-szerű építmények állnak, mondhatjuk kapuk, melyekben jelenleg üzletek működnek.
Felfele sétálva szemben találjuk a világórát. Én mikor először megláttam „csak néztem, de nem értettem”, de letisztult a kép. A Bozó András által tervezett óra a világmindenséget szimbolizálja. A felső elem egy üveggömb, mely a földet jelképezi. A gömb alatt, a felső részen 12 egyenlő részre osztott része a helyi időt, illetve a világ időzónáihoz tartozó pontos időt mutatja. Az időzónákban, a nagyvárosokon kívül, gyulai híres személyek nevei láthatóak akik Gyuláról elszármaztak.
Apropó, álljuk itt meg egy kicsit. Gyula város szülöttei mentén… Erkel Ferenc (1810-1893), zeneszerző, karmester, zongoraművész, Gyula város szülöttje. A Himnusz megzenésítője. Nem egy szobor őrzi emlékét a városban. A szülőháza ma már múzeum.
Kohán György (1910-1966) festőművész. A Kohán képtár őrzi művészetének örökséget. Halála után, mintegy 691 festményt és több mint 2000 grafikát hagyott Gyula városának.
De most már tényleg álljunk meg, igyunk a kávét, együnk egy fagyit, sütit, de hol máshol, mint a Százéves cukrászdába. A cukrászda 1840 óta üzemel, azért valljuk be, nem semmi ennyi éven keresztül nyitva lenni. Az épület ma is őrzi a régi stílusjegyeket, a régi falakban, festményekben, a kalsszikus stílusú bútorokban, mindezek mellett egy cukrászmúzeumot is megcsodálhatunk benne.
Na ha ezt mind megnéztük, akkor meg hátra vagy egy jó kis kolbász…. Persze, hogy a gyulai!!! Hungarikum, amely meghatározott, jellegzetes alapanyagokból előállított fűszeres kolbász. A gyulai húsiparban anno leginkább ifj Balog József emelkedett ki, aki több elismerést is kapott, de az üzemi termelés, a világhírnév Stéber András hentesmester nevéhez fűződik. Idővel, üzeme a környék egyik legnagyobb húsfeldolgozójává nőte ki magát és ez alapozta meg mai a gyulai kolbász, illetve a gyulai hús feldolgozás hírnevét. Természetesen múzeum is bemutatja a gyulai kolbász történetét, a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete jóvoltából.
Fedezzük fel a tágabb környéket is. Irány Gyulavári. A városrész /mely Gyulához tartozik/ a várostól keletre fekszik, a Fehér körös folyó választja el tőle. Itt találjuk a Gyulavári kastélyt. Volt itt szeszgyár, téglagyár, gépüzem, malom, és húsfeldolgozó is. A kastélyt a II. világháborút követően teljesen kifosztottak, de a „gondos kezeknek” köszönhetően 2007-ben teljen ponpályában újra megnyílt, ahol állandó és ideiglenes kiállítások tekinthetők meg.
Most irány Szabadkígyós a Wenckheim kastély. A kastély 2019-2022 közötti időben újult meg. Mondanom sem kell, hogy elég elhanyagolt, rossz állapotban volt. De ahogy a Gyulavari kastély, úgy ez is a régi fényében ragyog. A kastélyt Ybl Miklós tervezte, a kivitelezest Nuszbek József vezette. A kastély elött egy artézi kút található, mely mesterséges, 335 méter mély, 1894-ben fúrták Zsigmond Béla tervei alapján, nem véletlenül hívják un. Zsigmond forrásnak.
De most menjünk egy kicsit messzebb. Gyulától 32 km-re van egy kis község, mintegy 1600 lakossal, mely kb. 52 km2-en terül el, Lökösháza. Azon belül is egy olyan helyre, ahol Európában egyedülálló „fényfestés” van. Ez a Vásárhelyi-Bréda kastély. A kastély 1806 körül épült klasszicista stílusban. A kastélyt és az azt körülvevő ősparkot is sikerült megmenteni. Ma már minden nap nyitva van a látogatók elött. A modern kor vívmányai, 5 nyelvű digitális idegenvezetés mellett a régmúlt felidézésé is látható a kastélyba. És ne felejtkezzünk meg az egyedülálló épületfestésről sem, mely minden nap látható.
Amit nem hagyhatunk ki, az Békéscsaba, Munkácsy városa, Békés vármegye központja. Munkácsy Mihály (1844-1900), méltán őrizi a város a hírnevét. A múzeum, az emlékház, mind pazar látványt nyújt. A békéscsabai Jókai színház, 1840 óta működik, kezdetben vándortársulatok léptek fel, állandó színház csak 1879-ben alakult, amikor Halmay Andor építész és Sztraka Ernő által megvalósult épület megnyitotta kapuit. Mára már saját társulattal rendelkezik, s egész évben várja látogatóit…
Most, hogy körbejártuk a teljesség igénye nélkül a környéket, jó pihenést kívánunk a Golden Apartmanban!
Folytatjuk a barangolast a környék felfedezését!
